Elfogadták az új Munka Törvénykönyvét!

Az Országgyűlés elfogadta az új Munka Törvénykönyvét. Sokak életét befolyásolja. Sokan még nem is tudják (eddig sem tudták feltétlenül), hogy mi alapján fognak dolgozni/dolgoztatni.

Az alábbiakban elolvasható a beterjesztett és elfogadott törvényszöveg, kiemelve néhány újdonságot.

Néhány alapvető változás a jövőben:

• ágazatonként eltérő lesz a minimálbér,
• 250 órára emelkedik a rendkívüli munkaidő éves korlátja, ennek arányosítása szükséges a részmunkaidő, a határozott időtartamú, illetve az évközben kezdődött munkaviszonyok tekintetében,
• a munkaviszony létesítésének jogalapja kizárólag a munkaszerződés,
• a munkavégzés helyében (munkahely) történő megállapodást az új Mt. nem tekinti a munkavégzés létesítése mellőzhetetlen feltételének
• a felek a törvényes maximumhoz képest rövidebb próbaidőt kötnek ki, lehetőségük van a próbaidő – legfeljebb egy alkalommal, közös megegyezéssel történő – meghosszabbítására is,
• a munkavégzés minőségének új mércéjét határozza meg a törvény egy olyan általános – tehát a munkavégzésen túl is érvényesülő – magatartási szabállyal, amely a munkaviszony bizalmi jellegéből következik,
• a jogszabály lehetővé teszi, hogy a munkáltató a "borravaló" vagy "hálapénz" elfogadását lehetővé tegye a munkavállalóknak. Az "ajándékok" elfogadásának tilalma alóli munkáltatói felmentés esetén viszont a munkavállaló munkabére nem csökkenthető arra tekintettel, hogy ezen felül – az említett módon – egyéb juttatásban részesül,
• az új Mt. bővíti az utasítás megtagadásának eddigi kötelezettségét oly módon, hogy a környezet közvetlen és súlyos veszélyeztetése is a munkavállaló utasítás teljesítésének megtagadásának jogkövetkezményét vonja maga után,
• rendkívüli felmondás jogintézményét felváltja az azonnali hatályú felmondás, mellyel mind a munkavállaló, mind a munkáltató élhet,
• a munkaviszony jogellenes megszüntetésének jogkövetkezményei alapvetően változnak, így megszűnik az elmaradt munkabér jogintézménye, mivel a munkaviszony nem a bírósági ítélet jogerőre emelkedésének napján szűnik meg, hanem a munkaviszonyt megszüntető nyilatkozat közlésekor.,
• az elmaradt munkabér helyett a munkavállaló elmaradt jövedelem címén kártérítést igényelhet, amely nem haladhatja meg a munkavállaló 12 havi távolléti díjának összegét,
• a természetes személy munkáltató halála nem eredményezi a munkaviszony megszűnését, ugyanis örökösei a munkaviszonyba jogutódként belépnek és a munkaviszonyt az általános szabályok szerint szüntethetik meg,
• családok támogatását kívánja a törvény elősegíteni azzal a rendelkezéssel, amely szerint felmondási védelem illeti meg a munkavállaló nőt az emberi reprodukciós eljárással összefüggő egészségügyi intézményben történő kezelés tartama alatt, de legfeljebb ennek megkezdésétől számított 6 hónapig,
• az új törvény mellőzi azt a rendelkezést, amely szerint a munkavállaló munkavégzésére vagy magatartására hivatkozással történő munkáltatói felmondás előtt lehetőséget kell adni a vele szemben felhozott kifogások elleni védekezésre, kivéve, ha az eset összes körülményeiből következően ez a munkáltatótól nem várható el,
• a felmondási védelem az anyát abban az esetben is megilleti a gyermek hároméves koráig, ha az anya szülési vagy gyermek gondozása céljából nem vesz igénybe fizetés nélküli szabadságot,
• a törvény a jövőben mentesíti a munkáltatót a határozott időtartamra létesített, de a rendeltetését vesztett munkaviszony további fenntartásától. Ebben az esetben mellőzni kell azt a korábbi rendelkezést, amely szerint a munkáltatónak egyévi, vagy ha a határozott időből még hátralévő idő egy évnél rövidebb a hátralévő időre jutó átlagkeresetet meg kell fizetnie,
• a munkaviszony jogellenes megszüntetése esetén a munkáltató köteles megtéríteni az általa okozott kárt. Az ún. elmaradt jövedelem címén igényelt kártérítés összege legfeljebb a munkavállaló 12 havi távolléti díjának összege lehet, de ezen túlmenően jogosult a végkielégítésre, ha a munkaviszonya nem felmondással szűnt meg, vagy azért nem részesült végkielégítésben, mert a felmondás indoka a munkaviszonnyal kapcsolatos magatartása, vagy nem egészségi okkal összefüggő képessége volt,
• jogellenes felmondás esetén a kártérítés megfizetésén túlmenően a munkáltató taxatíve felsorolt esetekben köteles csak a munkavállalót újra foglalkoztatni,
• az új törvény meghatározza a főszabályként érvényesülő általános munkarend (hétfőtől-péntekig) fogalmát, s ez képezi a munkaidő-beosztással kapcsolatos számítási szabály alapját,
• új fogalom az egyenlőtlen munkaidő-beosztás
• munkavégzés tilalma kiterjesztésre kerül a munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott egészségkárosító kockázat fennállása melletti munkavégzésre is,
• a gyermek után járó pótszabadságra mindkét szülő jogosult lesz,
• a munkavállalók számára csak a beosztás szerinti munkanapra kell szabadságot kiadni, ez irányadó a betegszabadság tekintetében is,
• az apa már a szülési szabadság ideje alatt igénybe vegye a gyermek gondozását szolgáló fizetés nélküli szabadságot, illetve fizetés nélküli szabadságra a szülési szabadság lejártát követően mindkét szülő, akár egyidejűleg is jogosult lesz,
• kizárólagos teljesítménybér csak a munkaszerződés ilyen kikötése esetén lehetséges; az ilyen díjazás mellett a törvény – feltétel nélkül – előírja a garantált bér megállapítási kötelezettséget is, meghatározva ennek minimális mértékét,
• teljesítménybérnek csak az a díjazás minősülhet, amely a munkavállaló számára meghatározott és általa teljesíthető teljesítménykövetelményen alapul; ezzel kizárásra kerülnek ebből a körből azok a díjazások, amelyek a munkavállalók nagyobb csoportjának, illetve a munkáltató teljesítményéhez kötődnek (pl. a munkáltató eredményességéhez kötődő vezetői prémiumok);
• megszűnik az átlagkereset és a távolléti díj kettőssége,
• a munkavállaló szándékos vagy súlyosan gondatlan károkozás esetén a teljes kárt kell megtéríteni,
• új jogintézmény a munkavállalói biztosíték, az a munkavállaló kötelezhető (szerződés alapján) biztosíték adására, aki a munkakörében meghatározott, pénz vagy egyéb értéktárgy kezelésére irányuló tevékenységet végez, illetve ilyen munkavállaló (közvetlen) ellenőrzésére jogosult,
• bekerült a törvénybe a behívás alapján történő munkavégés, mely esetben a munkaidő felső határa napi 6 óra,
• a jogszabály rendelkezik a munkakör megosztásról, melynél egy munkaszerződés megkötésére kerül sor,
• a távmunka pontos fogalmat kapott, s a távmunkának már a munkaszerződésből is ki kell derülnie; főszabályként a munkáltató utasítási joga kizárólag az ellátandó feladatok meghatározására terjed ki,
• új elem a köztulajdonban álló munkáltató, 
• pontosításra került a vezető állású munkavállalók fogalma, az eddigiekkel ellentétben a felek megállapodásához köti a törvény a vezető állású munkavállalókra vonatkozó szabályok kiterjesztését,
• vezető esetében egy évről három évre nő a súlyos szerződésszegésre alapított azonnali hatályú felmondás jogának gyakorlására nyitva álló objektív határidő,
• a munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó szabályok egyszerűsödtek,
• az új törvény a tanulmányi szerződés megszüntetésnek lehetőségét egyértelműen szabályozza,

A teljes - az Országgyűlés elé beterjesztett és december 13-án elfogadott - törvényszöveg e linken található.

Forrás: Iink