Ha én újságíró lehetnék...

Ha szeretnéd magad kipróbálni szerkesztőként az Oldalas magazinban, esetleg híred van a szakmából, vagy csak egy egyszerű történetet mesélnél el a vendéglátással kapcsolatban, amiből a többiek tanulhatnak, esetleg cikkeket írnál, vagy a receptjeidet osztanád meg? 

Jelentkezz!

A jelentkezéseket december 31-ig várjuk! 

Elérhetőség, melyre a motivációs leveledet küldheted:

oldalasmagazin@postafiok.hu


A válogatás jogát fenntartjuk, tehát a jelentkezés önmagában nem garancia!

Együttműködési megállapodás a Magyarországi Tanyákon Élők Egyesületével

A mai napon együttműködési megállapodást kötöttünk Balogh Józseffel, aki Országgyűlési Képviselő, és a Magyarországi Tanyákon Élők Egyesületének Elnöke, hogy ezentúl szakmai alapokra helyezve szorosabban is együttműködünk egymással.

Balogh József, Országgyűlési Képviselő, Magyarországi Tanyákon Élők Egyesületének Elnöke

A megállapodás tárgya pedig, mind a hazai vendéglátóipar helyzetének javítása, mind a hazai termékek piacának segítése, mind a szakmai érdekérvényesítés, és mindez a fejlődés jegyében.

Egy <kötetlenebbre sikerült> rövidke beszélgetésre került sor közöttünk, ahol is beszélgettem vele a vendéglátóipart érintő problémákról, és felvázoltam neki, hogy termelő és vendéglátó ugyanúgy változást sürget, ezért ismertettem vele kezdeményezésünket.

Ez a kezdeményezés vélhetően az általa bevezetett Tanyafejlesztési Programmal karöltve futhat tovább majd a jövőben, kölcsönösen segítve egymást, de immáron, mint együttműködő partnerként. 

Így hát örömmel jelenthetem be, hogy a Kortárs Gasztronómiai és Kulturális Egyesület együttműködési megállapodást kötött a Magyarországi Tanyákon Élők Egyesületével.

NÉBIH Közlemény - Rossz minőségű fertőtlenítőszerek

A fertőtlenítő szerek nem megfelelőségét, a gyártó által a címkén jelölt fertőtlenítő hatás elmaradását tapasztalták több készítmény esetében is a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) Nemzeti Referencia Laboratóriumának szakemberei az élelmiszerláncban felhasználásra kerülő kéz-, és felületfertőtlenítő-, valamint mosogatáshoz használt szerek mikrobiológiai hatékonyságának vizsgálatakor. A NÉBIH felhívja az élelmiszer-vállalkozók figyelmét, hogy fertőtlenítőszerek kiválasztásakor és felhasználásakor legyenek körültekintőek, az önellenőrző vizsgálatok során pedig gondoljanak a szerek hatékonysági kontroll vizsgálataira is.

Az élelmiszereket előállító helyiségek megfelelő higiénés állapota jelentősen befolyásolja az ott tárolt, előkészített, feldolgozott élelmiszerek, ételek minőségét, fogyasztásra való megfelelőségét. Az élelmiszer-vállalkozás feladata, hogy a takarítási, tisztítási, fertőtlenítési műveletek elvégzéséhez és a dolgozók kezének fertőtlenítéséhez megfelelő és jó állapotú eszközöket, valamint a felhasználási célnak, területnek megfelelő tisztító- és fertőtlenítő- szereket biztosítson.

A nem megfelelő szerek használatával az élelmiszer-vállalkozások álbiztonságban vannak a mikrobiológiai szennyezőkkel, kórokozókkal szemben, ami súlyos élelmiszerbiztonsági kockázatot jelent. A NÉBIH és a területi élelmiszerlánc-felügyeleti hatóságok a nem megfelelő hatású, vagy hatástalan fertőtlenítőszerek gyártóival, forgalmazóival és felhasználóival szemben megteszik a szükséges hatósági intézkedéseket, de emellett a hatóság felhívja az élelmiszer-vállalkozások figyelmét is az alábbiakra:

- A fertőtlenítőszerek kiválasztásakor és felhasználásakor legyenek körültekintőek.

- Az önellenőrző vizsgálatok során gondoljanak a szerek hatékonysági kontroll vizsgálataira.

- A gyártótól, vagy forgalmazótól kérjenek garanciát, vizsgálati eredményeket a szerek megfelelő hatásosságáról és pontos felhasználhatóságáról.

- Fertőtlenítőszer váltáskor, új szer bevezetésekor különösen fontos a körültekintés és az említett garanciák beszerzése.

- A hibás fertőtlenítőszerek mielőbbi forgalomból kivonása érdekében kérjük, jelezzék, ha a szerek alkalmazása során nem megfelelőséget tapasztalnak.

A fertőtlenítőszerek jelöléséről, a vállalkozásoknak szóló felhívásról bővebben olvashatnak itt.

Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal 

Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági Igazgatóság

Téli Forraltbor Fesztivál& Kézműves Magyar Ízek Országos Szabadtéri Nagyvására

Örkényben, 2012. november 23-25. között kerül megrendezésre a Téli Forraltbor Fesztivál&

Kézműves Magyar Ízek Országos Nagyvására.

A rendezvényen történelmi borvidékek kínálják boraikat, a közönséget forralt bor kavalkáddal várják. Örkény újonnan avatandó piaccsarnoka pedig az eddig volt legnagyobb szabadtéri kézműves élelmiszer kiállításnak és vásárnak ad otthont.

A vásáron rekord számú kiállítóval találkozhatnak és vásárolhatnak – 90 termelő 1000 termékkel vesz részt a rendhagyó eseményen.

A kiállított termékek között találnak chilis mézet, szárított madárszemet és sárkányport is.

Nagynevű és kézműves borászaink harminc fajta forralt borral kápráztatják el a nagyérdeműt.

A fesztivál szabadtéri színpadán kurrens színpadi programokkal várják a közönséget. Többek között a Borra-való együttessel; Ferenczi Györggyel és a Rackajam-mal valamint a Kerekes Band-dal.

A rendezvényre kilátogató, választás előtt állókat nagyszabású Téli spotág választó fogadja.

A kiállítók és termékeik részvétele alapján megalkotják és megvalósul a Magyar Nemzeti Íztérkép. Mindez helyi emlék és kézzel fogható ajándéktárgy formájában is.

A Budaörsi Halpiac magyar pisztrángja mindent vitt Párizsban!

A magyarországi kategória győzelem után a Budaörsi Halpiac SELFISH^® termékcsaládjának pisztrángja Montreálban, majd Párizsban is tarolt, s megnyert minden elnyerhető díjat 29 ország, 243 versengő terméke közül, a SIAL nemzetközi élelmiszeripari kiállítás SIAL d’Or nemzetközi versenyében.

Már majdnem 50 éve a SIAL nemzetközi kiállítás a világ élelmiszeriparának a fókuszpontja. Nincs még egy ilyen esemény a világon, amely ennyire széles körben ismert lenne, vagy ami ekkora lelkesedést keltene: 100 országból, 5 900 kiállító, 140 000 látogató, 1 500 újságíró járul hozzá egy „világkörüli út” élményéhez Párizsban, október 21-25. között. S mindenki várja a kiállítás csúcspontjának tartott GLOBÁL díj átadását, melyet a Sial d’Or termékversenyre hónapokkal korábban benevezett 243 innovatív termékek egyike nyerhet el. Ez volt az első alkalom a SIAL d’Or történelmében, hogy magyar termék kategóriadíjat nyert, sőt a Global díjat is elhozta!

Az idei párizsi SIAL kiállítás különösképpen kedves lehet számunkra, magyarok számára, mert a rangos Sial d’Or GLOBAL díjat 2012-ben a Budaörsi Halpiac egyik tulajdonosa, Palotás Péter vehette át, melyet a versenybe nevezett innovatív kiszerelésű, sütőben süthető, fűszervajas magyar pisztrángjával nyert el.

A Budaörsi Halpiac által gyártott és fejlesztett SELFISH^® Pisztráng tavasszal, Montrealban elnyerte a „hűtött nem tejtermék” kategória díját, valamint a SIAL d’Or ország díjat is, s ezek után most mindent vitt Párizsban a GLOBÁL díjjal.

A SELFISH^® Pisztráng sok szempontból innovatív termék és az itthoni halfogyasztás legfőbb gátjaira ad egyszerű megoldást. A SELFISH^® Pisztráng és a SELFISH^® termékcsalád minden tagja (http://plpseafood.hu/selfish-.html) szagmentes, cseppmentes, az eltarthatóságot meghosszabbító biztonságos, Cryovac^® csomagolásban kerülnek forgalomba. A SELFISH^® Pisztráng a csomagolással együtt megsüthető, ráadásul az elkészítéshez segítséget ad a csomagoláson megjelenített recept, pl. Sütőfóliában sült pisztráng mandulás vajjal: http://plpseafood.hu/sutofoliaban-sult-pisztrang-mandulas-vajjal.html

A Budaörsi Halpiac halfeldolgozó üzemébe naponta érkezik friss hal szállítmány a világ minden pontjáról. A cég gazdag a friss hal választékát gyorsfagyasztott termékek egészítik ki.

A SELFISH^® termékcsalád innovatív megoldásai a Budaörsi Halpiac ötlete alapján születtek, a termék nevének kitalálásában és a csomagolástervezésben az Avalanche Kreatív Ügynökség közreműködött, a speciális Cryovac® sütőtasak a Sealed Air által kifejlesztett megoldás, a SELFISH^® Pisztránghoz csomagolt zöldfűszeres vaj a Meggle terméke, és a SIAL termékversenyre benevezést SIAL d’Or kizárólagos magyarországi szakmai médiapartnere, Trade Magazin szorgalmazta. Példás koprodukció, elsöprő siker.

A Budaörsi Halpiac hétköznapi ínyenceknek szánt innovatív termékcsaládja jelenleg 8 kiszerelésben kapható - köztük a Montrealban és Párizsban győztes termék, a SELFISH^® Pisztráng zöldfűszeres vajjal - az Interspar és Tesco áruházakban, valamint nagyobb Spar, CBA és Match boltokban, és természetesen a Budaörsi Halpiacon.

Az 1986-ban alapított SIAL d'Or, egy az élelmiszeripari sajtóból és a kiskereskedelmi szektorból 29 tagú nemzetközi, professzionális kereskedelmi folyóiratok partnerségével szervezett esemény. A SIAL d'Or díjjal támogatják, jutalmazzák azokat az élelmiszeripari innovációkat, amelyek 2010. november és 2011. október között indultak, és amelyek bizonyítottan értek el jelentős kereskedelmi és élelmiszeri sikereket mind az élelmiszeriparban, mind a nemzetközi piacokon. Ebben 29 ország képviseltette magát: Argentína, Ausztrália, Ausztria, Belgium, Brazília, Chile, Csehország, Dánia, Dél Afrika, Egyesült Államok, Egyesült Királyság, Franciaország, Görögország, Hollandia, India, Írország, Izrael, Japán, Kanada, Kína, Lengyelország, Magyarország, Németország, Norvégia, Olaszország, Oroszország, Portugália, Spanyolország, Törökország, Új-Zéland.

A termékek a 9 kategóriában versenyeznek: friss tejtermékek, friss nem tejtermékek, ízesített élelmiszer termékek, édes élelmiszer termékek, ízesített fagyasztott termékek, édes fagyasztott termékek, szeszes italok, alkoholmentes italok és bor.

A SIAL d'Or zsűri országok év elején a benevezett, 29 országban mindösszesen közel kétezer termékből hazai fordulóban kiválasztották az országukban jeleskedő és a kategóriát a második, nemzetközi fordulóban képviselő termékeket. A zsűri kizárólagos tagja Magyarországról a Trade magazin, amely a hazai fordulót kétévente  megszervezi, majd a hazai fordulós nyertes termékeket a nemzetközi fordulóban prezentálja a zsűri előtt. A 29 országból érkező 1-1 fő idén Montréalban találkozott a SIAL kanadai eseménye során, ahol 2012. május 9-10. között, a 243 második, nemzetközi fordulóba jutott termék közül kiválasztották a 9 SIAL d'Or kategória győztest, a 29 SIAL d'Or ország nyertest, valamint titkos szavazással a Global SIAL d'Or díj győztesét. A Global díj győztes termék megnevezése és a díj átadása 2012. október 21-25. között Párizsban megrendezésre kerülő SIAL nemzetközi kiállítás, a világ élelmiszeripari vásáron történik.  Ez volt az első alkalom, hogy Magyarországról érkező termék a versenyben kategóriát nyert, és az első alkalom, hogy a Global díjat is nyert!

Kétszer annyi cég alakul, mint amennyi megszűnik

Az elmúlt egy esztendőben – 2011 és 2012 szeptembere között – 24 929 gazdasági társaságot töröltek a cégnyilvántartásból, miközben ugyanez idő alatt 45 922 új vállalkozás bejegyzésére került sor. A megelőző év adataihoz képest 2 százalékkal kevesebb céget töröltek és 9 százalékkal kevesebb új gazdasági társaságot alapítottak. A cégstatisztikák nyilvántartása óta ez az első esztendő, amikor e két mutató egyaránt csökkent a korábbi évihez viszonyítva. Az a tendencia azonban továbbra is érvényesül, miszerint nagyjából kétszer annyi új társaság lép piacra, mint amennyit törölnek – tájékoztat a feketelista.hu főszerkesztője, Iklódi András.

Szigorúbb cégalapítási feltételek

A portál összesítése szerint az elmúlt két esztendőben összesen 50 484 céget töröltek és 96 190-et alapítottak. Szakértők véleménye szerint ez a folyamat elsősorban azzal magyarázható, hogy egy cég törlése, kivezetése bonyolult és időigényes, egy új céget viszont – az idén bevezetett szigorítások ellenére is – akár egy-két nap alatt be lehet jegyeztetni. Miközben egy vállalkozás ellen felszámolást, csődeljárást vagy másfajta eljárást folytatnak, a tulajdonos a kimentett vagyonával, pénzeszközeivel más néven és címen új vállalkozást alapíthat. Legalább is eddig ez volt a gyakorlat, az idén viszont alaposan szigorították a cégnyitás feltételeit. Nem véletlen, hogy ebben az évben 4346-tal kevesebb új cég jelent meg a piacon, mint a megelőző esztendőben.
A hatályos joggyakorlat szerint egy vállalkozás ezután is a cégjegyzékből történő törlés után szűnik meg. Erre a leggyakoribb eset a társaság felszámolása, illetve végelszámolása, de a törlés oka lehet a társasági forma változása, a cégből való kiválás vagy összevonás, mert ez utóbbi esetekben is kérni kell a jogelőd cég törlését. A cégbírósági adatok szerint az idén, az első háromnegyed évben például 18 ezer felszámolási eljárás indult, 22 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Ennek egyértelműen az az oka, hogy a döntően tavaly és ez év elején nagy számban indult végelszámolások és kényszer-végelszámolások felszámolással végződtek.

Bevált az adóregisztráció

A cégalapítás feltételeinek szigorítását jelenti az év elején bevezetett adóregisztrációs eljárás, amelynek segítségével az adóhatóság azokat akarja kiszűrni az üzleti világból, akik korábban visszaéltek az egyszerű és gyors cégalapítás lehetőségeivel. Az adóhatóság tapasztalatai szerint a regisztráció módszere beváltotta az elképzeléseket. Háromnegyed év alatt 700 esetben tagadta meg az adóhatóság az adószám kiadását, új cég piacra lépését. Akkor kerül sor ilyen eljárásra, amikor a kérelmező személyéről kiderül, hogy egy korábban köztartozással megszűnt cégben vezető tisztségviselőként működött közre. Ilyen eset például, ha a korlátolt felelősségű társaságban vagy a zártkörűen működő részvénytársaságban az 50 százalékot meghaladó mértékű szavazati joggal vagy minősített többségi befolyással rendelkező tag volt. Az adóhatóság döntéseinek megalapozottságát bizonyítja, hogy az elmarasztaltak többsége elfogadta, mindössze 37 esetben éltek a fellebbezés lehetőségével.
A törvénymódosítás következtében az úgynevezett egyórás cégeljárás jelentős mértékben korlátozódott – tájékoztat a cégbíróság. Új cég alapítása egyszerűsített, illetve általános cégeljárással lehetséges. Egyszerű eljárással kizárólag bt., kkt., kft. és zrt. alapítható, módosításnál azonban már nem alkalmazható az egyszerűsített eljárás. Megszigorodtak a cégalapítás feltételei annak következtében is, hogy a bejegyzési kérelem elbírálásánál a bíróságok a korábbinál szélesebb körűen vizsgálják a körülményeket, például a szükséges okiratok tartalmát. Általánosságban elmondható, hogy az ügyintézés során növekedett a bírói kontroll.

Keresik a kiskapukat

Ezek a hatósági szigorítások nyilvánvalóan hozzájárulnak az üzleti élet tisztulásához, ám tudatában kell lenni annak is, hogy a csalók, a mások figyelmetlenségével visszaélők ezután is keresik majd a kiskapukat. Továbbra is résen kell lenni. Hasznos és tanácsos, hogy egy szerződés aláírása előtt ellenőrizzük a kiszemelt partner referenciáit. A feketelista.hu tizenegy közhiteles állami szervezet összes elmarasztaló döntését tartalmazza, a portálon egyetlen klikkeléssel valamennyit megtekintheti, ellenőrizheti az érdeklődő. Bármely cégről percek alatt kideríthető, hogy például folyamatban van-e ellene adóvégrehajtás vagy más eljárás. Összesen 450 ezer cég körülbelül egymillió adatáról tájékozódhat az érdeklődő. Ezek ismeretében kikerülhetők a csalók, a szélhámosok, megelőzhetőek a későbbi veszteségek – modja Iklódi András, a honlap főszerkesztője.

A cégtörlések területi alakulása

Az elmúlt egy év leforgása alatt különös módon éppen azokban a megyékben zárták be a legtöbb cég kapuját, ahol az átlagosnál kevesebb új vállalkozást indítottak. Vas megyében például 465 társaságot töröltek, 36 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. Egyidejűleg 659 új cég nyitott, 13 százalékkal kevesebbet, mint a megelőző esztendőben. Borsod-Abaúj-Zemplénben 1463 vállalkozás került le a céglistáról (33 százalékkal több a tavalyinál), az új cégalapítások száma közben 7 százalékkal csökkent (1815). Kiugró adat a Nógrád megyei is; itt 26 százalékkal több céget töröltek (376), az új alapítások száma viszont 5 százalékkal visszaesett (392). Pest megyében 2395 céget húztak ki a céglistáról (7 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel megelőzően) és 6558 új céget jegyeztettek be (11 százalékos a csökkenés). A legnagyobb mértékben, 15 százalékkal, Komárom-Esztergom megyében esett vissza az új vállalkozással próbálkozók száma, pedig itt az egy évvel korábbinál 11 százalékkal több céget (919) töröltek.
A nagyobb városokat illetően is meglehetősen vegyes a kép. Egyértelmű Budapest súlya; az összes cégtörlés 37 százaléka és az alapítások 40 százaléka esik a fővárosra. Egy év alatt 9261 budapesti vállalkozást töröltek a cégnyilvántartásból (7 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel korábban). Ezt az új bejegyzések csaknem kétszeresen meghaladják (18 277), bár az új alapítások is 9 százalékkal visszaestek. A legnagyobb arányú cégtörlésre Miskolcon került sor, ahol a növekedés 30 százalékos volt. Új cég alapításával viszont 11 százalékkal kevesebben (716) próbálkoztak. A székesfehérvári cégvilág jelentette a másik végletet; itt az előző évihez viszonyítva 19 százalékkal kevesebb (306) vállalkozást vezettek ki a céglistáról, a cégalapítási kedv viszont a régi maradt (593). A kimutatásban szereplő tíz vidéki nagyváros közül Tatabányán például 17 százalékkal, Debrecenben 11, Győrben 10, Kecskeméten pedig a tavalyinál 9 százalékkal kevesebb új céget alapítottak. Szolnok volt az egyetlen kivétel, ahol 9 százalékkal nőtt az egy éven belül alapított cégek száma.

Cégalakulások és cégtörlések 2011 és 2012 években
Megye	2011 2010.09.01-2011.08.31-ig		2012 2011.09.01-2012.08.31-ig		2012 Alapítások/ Törlések egyenlege (%)
	Alapítások	Törlések	Alapítások	Törlések
Bács-Kiskun	1917	1019	1815	1055	172%
Baranya	1534	862	1377	874	158%
Békés	771	553	773	501	154%
Borsod-Abaúj-Zemplén	1945	1098	1815	1463	124%
Budapest	20040	9987	18277	9261	197%
Csongrád	1596	761	1575	727	217%
Fejér	1669	999	1522	779	195%
Győr-Moson-Sopron	1742	900	1515	943	161%
Hajdú-Bihar	1923	956	1674	951	176%
Heves	964	549	921	544	169%
Jász-Nagykun-Szolnok	927	635	869	584	149%
Komárom-Esztergom	1533	828	1300	919	141%
Nógrád	413	298	392	376	104%
Pest	7338	2562	6558	2395	274%
Somogy	999	532	920	507	181%
Szabolcs-Szatmár-Bereg	1534	1119	1354	966	140%
Tolna	610	370	595	364	163%
Vas	757	343	659	465	142%
Veszprém	1145	618	1093	582	188%
Zala	911	566	918	673	136%
Összesen:	50268	25555	45922	24929	184%
Város	2011 2010.09.01-2011.08.31-ig		2012 2011.09.01-2012.08.31-ig		2012 Alapítások/ Törlések egyenlege (%)
	Alapítások	Törlések	Alapítások	Törlések
Debrecen	1167	572	1033	577	179%
Szeged	937	473	935	460	203%
Miskolc	800	469	716	608	118%
Pécs	856	478	795	477	167%
Győr	759	413	682	427	160%
Székesfehérvár	601	380	593	306	194%
Kecskemét	671	336	608	318	191%
Nyíregyháza	684	379	658	366	180%
Tatabánya	445	349	370	355	104%
Szolnok	244	172	267	183	146%

Forrás: http://feketelista.hu/

Újra ülésezett a GHP munkacsoport!

2012. október 15-én újra összehívta Zoltai Anna a GHP munkacsoport tagjait, hogy folytassuk a megkezdett munkát.

Most a GHP tervezési melléklet és az eddig beérkezett anyagok megtárgyalása volt a cél, melyhez immáron második alkalommal az Építész Kamara is képviseltette magát.

Az ülést az alapfogalmak "átrágásával" kezdtük, mivel cél volt, hogy mindenki egy adott fogalomról beszéljen a későbbi munka folytán, azaz, ne beszéljünk el egymás mellett.

Közben már számos kérdés felmerült, mégpedig, hogy példát is említsek: mi számítson teakonyhának, vagy cukrászüzemnek, cukrászműhelynek, de olyan kérdésben is vita támadt, persze építő jelleggel, hogy egy étterem tervezésénél minek legyen a függvénye a kapacitás kiszámítása. Az adagszám, az adagszám/idő, vagy az egységben eltöltött körülbelüli idő számítson-e, a kapacitáshoz mért tervezésnél.

Körülbelül ez után elakadtunk, ugyanis megérkezett a Nemzetgazdasági Minisztérium Gazdaságpolitikai Főosztályának munkatársa, Csirke István, aki a vállalkozások adminisztratív terheit csökkentő középtávú kormányzati programmal foglalkozik. Az anyaghányad nyilvántartással kapcsolatos vélemények is hozzá futottak be. És ebben azt hiszem konszenzus született, mely szerint 29 adag étel készítése fölött kell csak kalkulációt készíteni az a'la carte éttermekben, épp úgy, mint ahogyan innentől kötelező az ételminta biztosítása is. A közétkeztetésben pedig továbbra is kötelező lesz mindkettő, adagszámtól függetlenül.

Csirke úr ebben a témában is, és a továbbiakban is szeretne a munkacsoport tagjaival találkozni, mivel számos kérdés felmerült, melyeket elmondása szerint Ő "örömmel hallgatott", mivel "ebből tudja majd kiszűrni a valós ellentmondásokat a jogszabályokban". Így esetlegesen a vállalkozások adminisztratív terhei csökkenhetnek majd. Ez a Kormány céljaival megegyezik. 

Megtudtuk, hogy évente a hazai vállalkozások 2,8 milliárd forintot költenek adminisztrációra, amely kimagasló az unió adataihoz viszonyítva. Ezért a jogszabályalkotók szeretnék ezt csökkenteni, minimum 800 millió forinttal, mely munkahelyteremtésre, versenyképesség javításra lenne fordítható. (Ezt örömmel hallgattuk.)

Késve ugyan, de megérkezett Kovács László (Magyar Vendéglátók Ipartestülete), aki rögtön érkezése után "belecsapott" és számos jogos kérdést feltett a Minisztérium képviselőjének. Olyanokat, mint a két bontott üveg a raktárban, ami miatt 6 hétre bezárnak egységet, ezzel milliós bevételkiesést okozva az államnak, vagy a főzőbor kérdése, mely nem lehet a konyhán. De sorolhatnánk még hosszasan az elhangzottakat...

Összegezve jó dolog volt, hogy végre valami elkezdett úgy működni, ahogy annak valójában működnie kellene. Hatóság és szakma összefogásával. Mellesleg emellett Csirke úr sem ment el szó nélkül, mivel  közölte, hogy már-már hihetetlen számára, hogy így együtt tud dolgozni a munkacsoport és megígérte, hogy amennyiben lehetősége lesz a többi hatóságnál mintaként említi majd Zoltai Anna munkásságát. 

Megegyeztünk, hogy a következő ülés október végén lesz, és onnan folytatjuk, ahol ma abbahagytuk. 

(A kiváló kiszolgálásért, a sok aprósüteményért, pogácsáért pedig külön köszönet jár!)

-AI-