Újra ülésezett a GHP munkacsoport!

2012. október 15-én újra összehívta Zoltai Anna a GHP munkacsoport tagjait, hogy folytassuk a megkezdett munkát.

Most a GHP tervezési melléklet és az eddig beérkezett anyagok megtárgyalása volt a cél, melyhez immáron második alkalommal az Építész Kamara is képviseltette magát.

Az ülést az alapfogalmak "átrágásával" kezdtük, mivel cél volt, hogy mindenki egy adott fogalomról beszéljen a későbbi munka folytán, azaz, ne beszéljünk el egymás mellett.

Közben már számos kérdés felmerült, mégpedig, hogy példát is említsek: mi számítson teakonyhának, vagy cukrászüzemnek, cukrászműhelynek, de olyan kérdésben is vita támadt, persze építő jelleggel, hogy egy étterem tervezésénél minek legyen a függvénye a kapacitás kiszámítása. Az adagszám, az adagszám/idő, vagy az egységben eltöltött körülbelüli idő számítson-e, a kapacitáshoz mért tervezésnél.

Körülbelül ez után elakadtunk, ugyanis megérkezett a Nemzetgazdasági Minisztérium Gazdaságpolitikai Főosztályának munkatársa, Csirke István, aki a vállalkozások adminisztratív terheit csökkentő középtávú kormányzati programmal foglalkozik. Az anyaghányad nyilvántartással kapcsolatos vélemények is hozzá futottak be. És ebben azt hiszem konszenzus született, mely szerint 29 adag étel készítése fölött kell csak kalkulációt készíteni az a'la carte éttermekben, épp úgy, mint ahogyan innentől kötelező az ételminta biztosítása is. A közétkeztetésben pedig továbbra is kötelező lesz mindkettő, adagszámtól függetlenül.

Csirke úr ebben a témában is, és a továbbiakban is szeretne a munkacsoport tagjaival találkozni, mivel számos kérdés felmerült, melyeket elmondása szerint Ő "örömmel hallgatott", mivel "ebből tudja majd kiszűrni a valós ellentmondásokat a jogszabályokban". Így esetlegesen a vállalkozások adminisztratív terhei csökkenhetnek majd. Ez a Kormány céljaival megegyezik. 

Megtudtuk, hogy évente a hazai vállalkozások 2,8 milliárd forintot költenek adminisztrációra, amely kimagasló az unió adataihoz viszonyítva. Ezért a jogszabályalkotók szeretnék ezt csökkenteni, minimum 800 millió forinttal, mely munkahelyteremtésre, versenyképesség javításra lenne fordítható. (Ezt örömmel hallgattuk.)

Késve ugyan, de megérkezett Kovács László (Magyar Vendéglátók Ipartestülete), aki rögtön érkezése után "belecsapott" és számos jogos kérdést feltett a Minisztérium képviselőjének. Olyanokat, mint a két bontott üveg a raktárban, ami miatt 6 hétre bezárnak egységet, ezzel milliós bevételkiesést okozva az államnak, vagy a főzőbor kérdése, mely nem lehet a konyhán. De sorolhatnánk még hosszasan az elhangzottakat...

Összegezve jó dolog volt, hogy végre valami elkezdett úgy működni, ahogy annak valójában működnie kellene. Hatóság és szakma összefogásával. Mellesleg emellett Csirke úr sem ment el szó nélkül, mivel  közölte, hogy már-már hihetetlen számára, hogy így együtt tud dolgozni a munkacsoport és megígérte, hogy amennyiben lehetősége lesz a többi hatóságnál mintaként említi majd Zoltai Anna munkásságát. 

Megegyeztünk, hogy a következő ülés október végén lesz, és onnan folytatjuk, ahol ma abbahagytuk. 

(A kiváló kiszolgálásért, a sok aprósüteményért, pogácsáért pedig külön köszönet jár!)

-AI-